"RUBOLD ÖDÖN" címkével ellátott hírek
A Nemzeti Ünnep alkalmából Magyarország Érdemes Művésze elismerésben részesült Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzeti Színház tagja; mi több, aki egyébiránt a Békéscsabai Jókai Színház tiszteletbeli tagja is. (Telefonon beszélgettünk.)
Nézzétek meg/hallgassátok meg Babits Mihály - In Horatium című versét; előadja: Rubold Ödön színművész.
Csasztvan András, a szarvasi Cervinus Teátrum Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója első flashre egy szigorú bajszos ember. (Már miért is nem lenne az, hiszen az intézményének művház, digitális mozi, művészeti alapiskola, felnőttképző központ és természetesen nevéből fakadóan meghatározó színház funkciója). Ezzel szemben beszélgetésünk közben, amikor a szerteágazó munkássága legszebb sarokpontját, a néptáncot érintjük, szája mosolyra húzódik, hátradől és megpödri a bajszát. Íme, egy rövid mese vagy történet, vagyis szeletke az eklektikus életéből.
Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész, nyerte el idén az Ivánka Csaba-díjat „rendkívül igényes, klasszikus és kortárs színművekben, tragédiákban, komédiákban, zenés színházi produkciókban, filmek és televíziós játékok sokaságában egyaránt hiteles, intuitív alakításaiért, elhivatottságtól vezérelt, s nagy szakmai felkészültséggel végzett, emberi fedezettel megalapozott művészi munkájának elismeréseként”. A díjat egy pályatársakból álló kuratórium ítéli oda minden évben. A kitüntetést a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2015. december 14-én, Hámori Ildikó színművész adta át – olvasható a Nemzeti Színház honlapján. Mi pedig az ezer szállal Békéscsabához kötődő Rubold Ödönnel beszélgettünk telefonon.
A színjátszás alapjaiba nyert betekintést az a 17 fiatal, aki részt vett a csanádpalotai színjátszó táborban. A 15 és 19 év közötti fiúk és lányok csütörtökön adnak számot arról, mit tanultak az elmúlt 10 napban.
Április 1-jén ünnepelte a hatvanadik születésnapját, noha még smink nélkül is egy ikszet simán letagadhat. Elmondása szerint a jó kondíciójáért elsősorban a génjei a felelősek, valamint az, hogy ezerrel pörgő fiatalok közt él – akiket tanít, akikkel játszik vagy akikkel éppen egy társaságba jár. Rubold Ödönnel a magyar költészet napja előtt beszélgettem.
Öthét próba után állították színpadra azt a musical-táncjátékot a Békéscsabai Jókai Színházban, amit Bartus Gyula, a teátrum Jászai –díjas művésze húsz évvel ezelőtt írt meg. A kétórás előadás tömény zene, szinte alig beszélnek a darabban, a történet igazán a harminc betétdalban teljesedik ki.
Victor Haim Hazárdkeringő című darabját mutatta be pénteken a szarvasi Cervinus Teátrum a békéscsabai TeÁtrium-sorozaton belül. A színpadon egy férfi és egy nő: Angyal (Rubold Ödön) és a Nő (Dósa Zsuzsa) játszik a szó legszorosabb értelmében. A játék fődíja ugyanis a Mennyország, ha azonban a Nő kevés pontot ér el a kvázi kvíz-showban, akkor jöhet a tűzköves Pokol. Az est házigazdája dr. Ignácz Mihály, hírportálunk tulajdonosa volt.
Nemzeti színbe öltöztették a Jókai Színházat: a bejárat fölé piros-fehér-zöld színű szalagot feszítettek, az épületet pedig ugyanezekkel a színekkel világították meg. A teátrumba érkezők már a belépés előtt szembesülnek azzal, hogy a színpadon történelmünk egy fontos korszakát idézi meg a társulat.
Nem kell már sokat várni a Békéscsabai Jókai Színház legújabb bemutatójáig, a premier pénteken, november 30-án lesz, a darab pedig nem más, mint Jókai Mór híres regényének, A kőszívű ember fiainak a színpadi adaptációja Seregi Zoltán rendezésében.
Hírek