Nemzetközi Büntetőbíróság, Hága
Nemzetközi Büntetőbíróság (Hága)
Az elmúlt években sztárügyvédek hada indult el a devizahitelesek védelmében, egyelőre mindhiába. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa már a demonstráción háromoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a kilakoltatással fenyegetett 170 ezer család súlyos problémájának megoldása végett, de ezen tárgyalásokról kiszorította a demonstráció szervezőit és azon civil érdekvédőket, akik az elmúlt években már bizonyítottak. Kocsis Máté, a kormány kommunikációs igazgatója még a tüntetés előtt leszögezte, hogy a 2. Orbán-kormány több mint két és fél év alatt a bajba jutott devizahiteles családok többségét megmentette az utcára kerüléstől, túl vannak a nehezén. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tájékoztatása szerint csaknem minden harmadik jogosult, több mint 102 ezer devizahiteles élt az árfolyamgát lehetőségével, korábban pedig további 170 ezren végtörlesztettek. Kásler Árpád, a BAÉSZ Gyulán élő, OTP ellen jogerősen már polgári pert nyert elnöke az országos demonstráció előtt azt nyilatkozta a hír6.hu-nak, hogy addig nem hagyják abba a megmozdulást, ameddig az illetékesek , a bankok képviselői és a kormány le nem ül velük tárgyalni.
- Nem adott hírt arról a sajtó, hogy ilyen szándéka lenne a bankszövetségnek. Ebben a helyzetben mi lesz a következő lépésük, elnök úr? – kérdeztük gyulai irodájában.
- Az, hogy folytatjuk a gyülekezőt. Az ellenfél kapkodása azt mutatja, hogy nem állunk rosszul. Csak tisztességes, egyenlő feltételek közepette vagyunk hajlandók tárgyalni.
- Három tárgyalási feltételt szabott meg a Kossuth téren: a kilakoltatások és árverezések, az újabb végrehajtási záradékok kiállításának, valamint a devizahitelek következtében történő jövedelem-letiltások felfüggesztését. Reagált rájuk érdemben a kormány és a bankszövetség részéről valaki?
- Eddig még senki.
- A Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségének jogi képviselője, dr. Kende Péter ügyvéd a Fővárosi Törvényszék után másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblához fordult közérdekű kereset révén két bankkal, az UniCredittel és az OTP-vel szemben. Együttműködnek a devizaadósok szövetségével?
- Nincs együttműködés közöttünk, mert nem azonos célokat képviselünk. Forintosításról beszélni kártérítés nélkül balgaság. Aki ilyet mond, az csak a felelősök büntethetőségét és azKásler Árpád 2, Gyula
A magyar zászló előtt
elkövetett bűncselekményeket akarja elmaszatolni.
- Kocsis Máté, a kormány kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, hogy a kormány mindent megtett a devizahitelesek megsegítése érdekében.
- Lehet, hogy így van, de minket nem megsegíteni kell, hanem érvényt kell szerezni a hatályos törvények betartásának.
- Megítélése szerint hány magyar állampolgár áll a BAÉSZ mögött?
- Annak idején közzétettünk egy térképet, volt egy felhívásom, amelyben felhatalmazást kértem az emberektől arra, hogy képviselhessem őket, és szinte az ország összes településéről megkaptuk a felhatalmazást. Jelenleg csaknem 18 ezer állampolgár felhatalmazását élvezem.
- Mikor indította el a mozgalmát?
- 2008 végén, akkorra vált ugyanis világossá, hogy valami nincs rendjén. Először még nem gondoltam csalásra, igaz, gyorsan kiderült, hogy itt egy előre megfontolt csalássorozattal állunk szemben.
- A polgári per során jogerősen meghozott ítéletekor a Szegedi Ítélőtábla felhívta a figyelmét arra, hogy az ügyészséghez kellene fordulnia.
- Így van, csakhogy az események felgyorsultak, a négy éves tevékenységünk lényegében most kezd beérni. Óriási kapkodás figyelhető meg az ellenoldal részéről. Úgy nevezték ki a korábban a könyvkiadás területén dolgozó Doubrovszky Györgyöt a pénzügyi jogok biztosának, hogy ilyen jellegű végzettsége, ismerete nincsen. Voltaképpen a gombhoz varrták a kabátot, a személyére szabva alkották meg a törvényt. Majd Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa kinevezte Doubrovszky Györgyöt egyik civil képviselőnek a tárgyalásokra. Ha nem lenne ennyire súlyos ez a probléma, akkor komédiának is fel lehetne fogni a dolgot, de sajnos ez a bohózat a mi bőrünkre megy. Ráadásul megjelölte civil képviselőnek az egykori III/II-es ügynököt, dr. Boros Imre közgazdászt és Varga Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának tagját a tárgyalásokra. Utóbbit nagyon tisztelem, és többször kértem arra, hogy ne tegyen eleget a felkérésnek. Sajnos eredmény nélkül, azonban semmiképpen nem lehet elkerülni a bankok büntetőjogi felelősségre vonását. Mindenképpen a Hágai Büntetőbíróság elé visszük az ügyet népirtás bűntett és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.
- Hogyan tudja bizonyítani a népirtás vádját?
- Teljes mértékben, uram. Az is népirtásnak számít, ha a bankok korlátlan kockázatvállalásBAÉSZ-tábla, Gyula

egyoldalú kikényszerítése révén olyan életkörülményeket teremtenek egy országban, hogy az emberek nem vállalnak gyermeket. A Magyar Köztársaság is aláírta 1999. január 15-én és az Országgyűlés 2001. november 6-án ratifikálta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőíróság létrehozásáról szóló, az ENSZ Diplomáciai Konferenciája által 1998. július 17-én Rómában elfogadott Római Statútumot. A 2002-ben megalakult, tárgyalásait bárhol lefolytatható állandó bíróság hivatott a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel, agresszióval vádolt személyek ügyeinek tárgyalására. A statútum szövege magyar nyelven a mai napig nincsen kihirdetve, nincsen hivatalos, jogszabályerejű magyar nyelvű szövege, bár azt dr. Bárándy Péter szocialista igazság-ügyminiszter beterjesztette a Medgyessy-kormány idején. (A magyar Büntetőkönyvben az emberiség elleni bűncselekmények című fejezetben nem találunk emberiesség elleni bűncselekményeket, amit a büntetőbíróság statútuma magyar nyelvű szövegének kihirdetéséhez kiadott miniszteri indoklás is elismer – a szerző.) A Római Statútum 6. cikkelye szerint népirtásnak, fajirtásnak minősül az, ha valaki a fizikai elpusztítás, megsemmisítés érdekében szándékosan teszi lehetetlenné az alapvető életfeltételeket. A bankok lerabolták az országot, több ezer embert öngyilkosságba hajszoltak, a magyar nemzetgazdaságot padlóra küldték. Kifosztották az állampolgárokat, elértéktelenítették az ingatlanjaikat, a gépjárműveiket, tönkretették a vállalkozásaikat. Semmi másról nem beszélhetünk, mint súlyos kártérítésekről. Annak idején elmondtam Doubrovbszky Györgynek – éppen ott ült az ön helyén –, hogy az egyetlen járható út ez lesz. Kártérítés jogcímén el kell engedni a banki károsultak tartozásait. Csak nekem három vállalkozásomat vertek tönkre. A valós kártérítést a bankszektor nem bírná ki, de azt igen, hogy eltöröljék a fennálló tartozásokat.
- Közép-Kelet-Európában miért csak nálunk okozott ekkora kárt a banki hitelezés?
- Ez külön kérdés, ebbe most ne menjünk bele. Magyarországon nem kivándorlási, hanem kitelepítési folyamat megy végbe. Ha olyan életkörülményeket teremtenek egy országban, hogy a lakosság képtelen megélni, akkor elmenekül. Valójában háborús helyzet jött létre. Hivatalos adatok szerint rövidebb vagy huzamosabb ideje 500 ezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Csak az elmúlt évben több mint 200 ezer ember hagyta el Magyarországot devizaügyletek miatt.
BAÉSZ-iroda, Gyula
A BAÉSZ gyulai irodája
- Annyi, mint az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése után.
- Igen. Vagy azért menekültek el, mert már végrehajtották és letiltották a fizetését, vagy azért, hogy külföldről fizesse a hiteleit.

„Úgy tekintünk a mögöttünk hagyott három évre, hogy európai összevetésben nincs még egy olyan ország Európában, amelyik annyit tett volna a bajbajutott devizahitelesekért, mint éppen Magyarország és annak kormánya" – mondta a Magyar Bankszövetséggel megindult tárgyalások folytatására utaló dr. Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a parlamentben Z. Kárpát Dániel jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva. „Ami a konkrétumokat illeti, 170 ezer család távozott a lakást terhelő devizahitelesek köréből végtörlesztés formájában, és a legutóbbi napokig 160 ezer család lépett be az árfolyamgátba – folytatta gondolatmenetét a miniszterelnök. – A családtagokkal együtt Magyarország összesen több mint egymillió 300 ezer honfitársát óvta meg attól a veszedelemtől, hogy a lakására felvett devizahitel előbb vagy utóbb a fejére omoljon. Ez egy olyan teljesítménye az országnak, amelyet szerintem érdemes elismerni, függetlenül attól, hogy a kormányhoz kötődik vagy nem. Csak azért tűnik a kormányhoz tartozónak, mert korábban semmit sem tettek az emberek érdekében." A hiteltörlesztő-részleteket a másfélszeres árfolyamkülönbségnél a duplájára emelt bankok büntetőjogi felelősségét is felvetett Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott, hogy a károsultak négyötödén senki sem segített, jelenleg is 111 ezer család lakását fenyegeti kényszerértékesítés. „Elérhetők a banki csalások statisztikái, bűnözőkkel, miniszterelnök úr, mi nem alkuszunk. Nem vagyunk tőkeellenesek, nem vagyunk bankellenesek, szükség van a tisztességes bankokra, de ezek az érintett bankok bűnözők, el kell számoltatni valamennyit." Válaszában a kormányfő rámutatott, hogy a kormány elsősorban a lakás-devizahitelesekkel foglalkozik, nem általában a hitelkárosultakkal, vagyis azokkal, akiknek az otthona került veszélybe.
A Magyar Nemzeti Bank dr. Áder János köztársasági elnök által hétfőn kinevezett új elnöke, dr. Matolcsy György volt nemzetgazdasági miniszter néhány nappal korábban kijelentette, hogy egyik elsődleges feladata a devizahitelesek helyzetének további javítása lesz. Ugyancsak hétfőn kezdődött meg Budapesten a svájcifrank-alapú devizahitelesek polgári pere az Axa bankkal szemben, amelyben 2006 és 2009 között többnyire 15–20 évesGyurcsány Ferenc, Békéscsaba
Gyurcsány Ferenc Békéscsabán
futamidőre több mint 250 millió forint kölcsönt felvett 68 felperes kéri kimondani jó erkölcsbe és jogszabályba ütközés miatt kölcsönszerződései semmisségét.
A deviza-kölcsönszerződéseket törvénytelennek minősítő, azokat a kölcsönügylet jogi kritériumainak (Polgári Törvénykönyv 523. §) meg nem felelőnek tartó Kásler Árpád a honlapján, a BAÉSZ és a Rendszerváltó Mozgalom publikációs felületén közzétette, hogy legközelebb március 9-én, szombat délelőtt 11 órakor tartanak MEGA gyülekezőt Budapesten, ezúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete előtt, és onnan a Magyar Rádióhoz vonulnak átadni egy peticíót, kérve annak leközlését. A BAÉSZ elnöke a hétvégén, március 3-án, vasárnap a honlapján nyílt levelet intézett a magyar Országgyűlés tagjaihoz, amelyben arra kérte a parlament tagjait, hogy határozzanak meg egy napot hivatalosan az Őszinteség Napjának. Lehetőleg munkanapra essen, és aki felszólal a parlamentben ezen a napon, csak az igazat mondhassa. Levele végén így ír: „Ha időben nem tesznek érdemi dolgot, akkor polgárháborús állapotok állhatnak elő, mert aki tehette, már elmenekült, és aki még teheti, elmenekül az országból. Már csak azok maradnak, akik fejszét és vasvillát ragadva megvédik önmagukat. Tudják, mi a félelmetes ebben? Joguk van hozzá!"
Kásler Árpád 1, Gyula
Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke irodájában