A kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos döntés teljesen átszabhatja az újlakáspiacot, de sokak jövőjét befolyásolja majd az új, bontásokat is tervező panelprogram, illetve a csok és a bérlakáspolitika is.A lakáspolitikának nincsen egyetlen felelőse, elemei különböző minisztériumok, illetve az önkormányzatok alá tartoznak, emiatt határozott irány sincs. Az eddigi bizonytalan körvonalú rendszer leginkább a lakástulajdonlást segítette elő, ami a fiatalok itthon tartása szempontjából volt politikailag fontos szempont.
Az emelkedő négyzetméterárak miatt azonban a saját lakáshoz jutás még a támogatásokkal is egyre nehezebb, az új generáció pedig a nyugati szokásokhoz hasonlóan nem is feltétlenül szeretne saját tulajdont – szívesebben bérel, mint hogy hosszú évtizedekre eladósodjon, illetve számára a mobilitás is fontos. A bérlés jogi helyzetének rendezése különösen égető kérdéssé vált az elmúlt években megnövekedett bérlakáspiacon. Szükség lehet a munkásszállók fejlesztésére, újak építésére is.
Egyre inkább közelít a határidő, amikor kiderül, a 2019-es határidő lejárta után visszaemelik-e az 5 százalékos áfát. Az idei év második felében lassulásra vagy megtorpanásra lehet számítani, ha a piac nem kap hírt a hosszabbításról. Az ekkor induló fejlesztések ugyanis már biztosan nem készülnének el 2020-ig, a kedvezményes áfa hiánya pedig azt jelentené, hogy jóval drágábban épülhetnének csak meg a lakások. Ezt a fejlesztők a vevőkre hárítanák – már ha akadnának vevők a kb. 20 százalékkal magasabb áron kínált ingatlanokra.
Az is kérdés, kiterjesztik-e az áfakedvezményt a felújításokra is. Jelenleg ugyanis a rendszer "bünteti" azokat, akik új ingatlan helyett használtat vesznek, majd felújítják, hiszen költségeiket 27 százalékos áfa sújtja.
