A rovat további hírei
Magyarország első aranylemezes előadóművésze – akit amúgy elmondása szerint a felsőbb körökben Lacinak hívnak – volt a legutóbbi Békéscsabai Irodalmi Estek vendége. A városháza dísztermében megtartott szokásos új hó, első keddi programfolyam most Aradszky Lászlóra, azaz Lacira fókuszált, illetve a nyolc éve megjelent önéletírású könyvére. Az esemény előtt egy jó óráig az énekes a helyi hírvivőket laza sztorikkal, némi stand-up és egy egyszólamú acapella etapokkal szórakoztatta.
A Rio De Janeiro-i-tatabányai-mátészalkai több mint bluesbanda, a Volumen volt pénteken a Csabai Csípős Blues Club vendége a békéscsabai képzőintézményben (ez az Elefánt Klub). Muzsika volt akadémista színvonalon, szinten, terjedelemben.
A Foo Fighters dalokat játszó banda nyitotta meg a CasinoLive koncert sorozatot a CsAKK-ban.
Flashmob-ot eszközöltek a CsAKK-osok, a CasinoLive koncertsorozat nyitányaként.
Hétfőn Kádár Ferenc körösladányi népzenész citera gyűjteményéből nyílt kiállítás a békéscsabai a Nemzetiségi Klubházban (a Meseház szomszédságában). A kiállítást Ocsovszki Ildikó, Békéscsaba Szlovák Önkormányzatának képviselője nyitotta meg. Azt követően furulyán, citerán és a saját hangszálain közreműködött Kádár Ferenc – Tóth István tangóharmonikással.
Gyulai településjárásunk alkalmával kihagyhatatlan alkalom volt a mintegy 2,5 milliárd forintos kerettel főnixmadárként újjászületett Almásy-kastély alapos szemügyre vétele. Dombi Ildikónak és Fábián Tamásnak köszönhetően minden flottul ment, egy apró momentumot kivéve. Nehéz szívvel hagytuk el a helyszínt, hiszen szeretettel és ezernyi érdekes információval fogadtak minket egy olyan környezetben, amit – túlzás nélkül – mindenkinek látnia kell.
Gellért Erzsébet békéscsabai óvónő 1949-ben alapította a Napsugár Bábegyüttest. Noha a mai napig tisztázatlan kérdés, hogy egy felső pártnyomás (például, hogy kontrollálható legyen a fiatalok időtöltése), vagy szimplán kulturális éhség inspirálta a csapat születését. De ez ma már indifferens. Noha a b-verze sokkal bátrabb bábbarátabb beütés.
Jókai Színház, nagyszínpad A szegény csizmadia és a Szélkirály meséje a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség, de a mindenkori kapzsiság története is. Mesét mesélünk korosztálytól függetlenül, az „egyszer volt, hol nem volt”-tól végigkísérjük a szegény – és kissé együgyű – csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát.
Farkas Zotyát 1996 óta ismerem. (Csomós Csomez Gomero Parpado Lajos színészt is, Kiss Laca tanarember-írót egy kicsit későbbről… illetve ő hamarabb tudott rólam, de az egy másik mese – mind1, az utóbbi két fej csak a fogalmazás végén bukkan fel; tehát maradunk Farkas Zotyánál.) Tehát Zotyát egy szarvasi tehetségkutatón láttam elsőször. Naná, hogy az Ektomorf Úrral dúrt. Alapvetően ő volt az Ektomorf. Alapvetően ő az Ektomorf. Alapvetően most már mindig is ő lesz az Ektomorf. Péntek este a Békés Megyei Könyvtárban zajlott a Farkas Zoltán & Kiss László Outcast című könyv promója. A történés előtt Zotyával kellemetlenkedtem.
Hírek
további friss hírek »
Apróhirdetés
Eladó